Azt hiszem először is elnézést kell kérnem a hosszú hallgatásért mindenkitől aki esetleg érdeklődött volna hogylétem felől… Sok oka van/voltannak, hogy nem írtam, majd egyszer talán elmesélem! ;-))))

Ha nem baj, nem állnék neki részletezni az elmúlt hónapokat, nem is történt túl sok érdekes velem… Ami említésre méltó: Májusban sikerült másodszor is átjutnom az óceán túloldalára! Bár a Lufthansának köszönhetően az utunk meglehetősen eseménydús volt, mivel már Milánóban lekéstük a Müncheni csatlakozást.. aztán újraterveztek, megnyugodtunk, hogy csak megérkezünk egyszer.. Majd Frankfurtban ismét meglepi, valahogy ott nem tudtak rólunk és persze jó szokás szerint kb. 20-an vártak helyre (Költői kérdés: hogy a frászba lehet legális a túlfoglalás????), és kb. egy napos késéssel, egy New Yorkban tett 5-6 órás kitérő után nagy nehezen megérkeztünk Chicagoba… Jártam felhőkarcoló tetején (Lásd kép!), ettem „Chicago style” pizzát amiből egy szelet kb. egy négytagú család napi energiaszükségletét fedezi, elröppentem Detroitba, ahol hirtelen Szicíliába csöppentem (nem csak magyarok vannak mindenütt a világban…:-)), átruccantam Kanadába hogy vegyek egy kellemes zuhanyt a Niagara vízesés alatt (Lásd képek!), és hazafele a repcsin lázasan, azon aggódva, hogy vajon „malac-influenza” hordozóként térek e haza, még életet is mentettem… Na jó… azt azért nem kellett, de egyszercsak - mint a filmekben - megszólalt a hangosbemondó, hogy ha orvos van a gépen… Én már lélekben készültem reanimálni, aztán végül csak kicsit őriztem a másik dokit, aki rosszul volt, de hál’ Isten semmi komoly baja nem lett…  Mindenesetre cserébe kaptam egy szép órát a fedélzeti Duty Free-ből… :-)

Júniusban hazaröppentem Marco kíséretében egy hétvégére Olivér keresztelőjére (Lásd kép!), júliusban pedig Amszterdamban voltam EFCCA fiatal talin! Sajna Amszterdamból sokat nem láttam, de azért jó buli volt… (és bár nagy volt a csábítás, szigorúan füstmentes… legalábbis részemről…:-)))) (Lásd kép!)

Munka terén is aránylag sokminden történt, írtam cikket, talán előbb-utóbb meg is jelenik, és júli eleje óta osztályon dolgozom! Kicsit változatosabb, mint korábban, és mondanom sem kell, a rendszer teljesen más, mint nálunk.. Azt viszont nem állítom, hogy mindenben jobb! Itt a betegek nem egy osztályon vannak, hanem vegyesen mindenfele (állítólag ez az amerikai módi…) és nincsenek felosztva a szakorvosok közt, hanem mindenki vizitel mindenkinél (hacsak nem 30 beteg van, mint múlt héten…) Ez persze úgy oldható meg, hogy aki osztályos doki, az az osztályon van és nem kellene 3 másik helyen lennie egyszerre… Reggel és délután átbeszéljük kivel mi van, milyen vizsgálatok vannak folyamatban, miket kell kérni, és általában heti 2-3x együttesen elzarándokolunk a radiológusokhoz megnézni velük az eredményeket… 

Na jó… mára legyen elég ennyi! :-)

Sok-sok pusszancs minden visszatérő hűséges olvasómnak!!!

XXX